A Magyarországon a kibocsátás további csökkentése érdekében 2025-ig bezárják a Mátrai Erőmű lignit blokkját, de ezt szolgálja még a naperőmű kapacitás növekedése is - mondta Palkovics László technológiai és ipari miniszter az Inforádió Aréna című műsorában szerdán. Beszélt a Paksi Atomerőmű jelenlegi blokkjainak üzemidő-meghosszabbításáról is.
A Föld lakosságának csaknem egynegyedét fenyegeti súlyos árvíz, főleg a szegény országokban - állítja egy kutatás, amely a Nature Communications tudományos folyóiratban jelent meg kedden.
Már idén megtermelhetik országos villamosenergiaigényünk 5%-át a háztetőkre helyezett naperőművek, de ez akár megtízszerezhető lenne a megújulóenergia-közösségek széleskörű elterjedésével, amely egyúttal a magyar háztartások ellátásbiztonságát is erősítené a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szerint. A szervezet szerint a lakóközösségeknek szóló jelenlegi pályázati rendszerek mellett használatarányos hálózathasználati tarifarendszer bevezetésére, a szabályozási tesztkörnyezet kialakítására, valamint a közösségi részvétel erősítésére és egy olyan nonprofit közösségi energiaügynökség létrehozására lenne szükség, amely központilag támogatná az energiaközösségek létrehozását és működtetését.
Különös forróság vár ránk a héten, a 36-37 fok azonban még semmi ahhoz képest, amit Afrika egyes részein átélnek az emberek, Tunézia néhány városában például 45 fokban kell valahogyan megmaradni. Amikor a meleg miatt panaszkodunk, akkor érdemes egy kicsit elgondolkozni azon, hogy a nagyon távolinak tűnő klímaváltozás egyre több hőhullámot eredményez már most is, amelyek gyakorisága - más szélsőséges időjárási események mellett - csak még tovább fog fokozódni.
Hazai megújuló energiával fűti a Duna Aréna létesítményeit a Budapesti Közművek tulajdonában lévő Fővárosi Hulladékhasznosító Mű a vizes VB alatt. Az elfogyasztott távhőmennyiség, ami az Aréna fűtéséhez, melegvízigényéhez szükséges, kizárólag települési szilárd hulladék termikus hasznosításából származik - írja a Főtáv a közleményében.
Vízvisszatartással és a gazdák anyagi kompenzálásával óvná a Homokhátságot az elsivatagodástól és a biodiverzitás csökkenésétől az a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ), akik szerint az európai uniós helyreállítási források felhasználásának újragondolására van szükség a biológiai sokféleség csökkenésének megakadályozása érdekében.
A karbonmentes „zöld” hidrogén az egyik kulcseszköze a klímavédelmi célok elérésének, hiszen előállítása és felhasználása nem jár üvegházhatású gáz kibocsátással. Továbbá olyan területeken is jól alkalmazható, ahol az elektrifikáció nem képes valós „zöld” alternatívát nyújtani, mint például a nehézgépjármű-közlekedés vagy az ipar. Az energiaár-krízis előtt a „zöld” hidrogén árban nem tűnt versenyképesnek a földgázból előállított „szürke” (vagy „kék”) hidrogénnel szemben 2030 előtt, jelen piaci körülmények között azonban megváltozott a helyzet.
Egymilliárd dollár értékű, karbonsemleges működésű gyárat épít a LEGO az Egyesült Államokban. A gyár fenntartása 100 százalékban megújuló energián alapszik majd, amit a létesítmény mellé épített napelempark biztosíthat - szerepel az ESG Today cikkében.
Sokféle aspektusból lehet megragadni azt, hogy egy ország jobban teljesít-e hosszú távon. Gazdasági szempontból rengeteg mutató van - például a GDP-növekedés vagy a foglalkoztatottság, ipari teljesítmény -, de ezek önmagukban nem tudnak egy teljes képet alkotni egy országról. Már csak azért sem, mert sem a társadalmi, sem a környezeti szempontokról nem mondanak túl sokat. Részben ennek kiküszöbölésére szolgálhatnak az ENSZ által megfogalmazott fenntartható fejlődési célok, és az ehhez megalkotott mutatók, amelyek sokkal komplexebben értékelik az országokat. Az úgynevezett SDG szempontok összesen 231 mutatóval írják le, hogy mennyire fejlett és fenntartható egy ország. A KSH legfrissebb adataira támaszkodva ezekből mutatunk be néhányat, illetve azt, hogy hogyan változott Magyarországon például a nélkülözésben élők aránya, az oktatásra költött kiadások, az emberekbe vetett bizalom, a szállópor-szennyezettség, vagy a kutatás-fejlesztési kiadások.
Dánia egy mesterséges sziget építését tervezi, hogy az egész ország fogyasztásához elegendő, sőt még annál is több szélenergiát termelhessen. A 18 focipálya méretű szigeten 600 hatalmas szélturbinát építenének, a mesterséges építmény pedig 60 kilométerre a partoktól kapna helyet, hogy kihasználhassák az erősebb tengeri szelet - mutatja be videójában a terveket a World Economic Forum.
Környezetvédelmi, társadalmi felelősségvállalási és vállalatirányítási, azaz ESG-stratégiát hozott létre a Magyar Bankholding – közölték.
Az energiahatékonyság mára politikai, illetve más szinteken is kiemelt témává vált, Dr. Palkovics László, a Technológiai és Ipari Minisztérium minisztere a hazai energetikai kihívásokról, valamint a kormányzati célokról tartott előadást a Huawei Tech4Green – Digital Power Summit konferencián. Az is kiderült, hogy mekkora összegű állami támogatás várható a következő hetekben az energiatárolás piacán.
Olyan gyors az elektromos járművek elterjedése, hogy évente egészen más becslések születnek a pár éven belüli EV számokat illetően. Egy éve még körülbeül 14 millió értékesített elektromos autót becsültek előre 2025-re vonatkozóan, ma már a várakozások szerint több mint 20 millió lesz az eladások száma három év múlva. Világszerte a teljes elektromos személygépjármű állomány így már a 80 milliót fogja súrolni 2025-ben, de még így is lesz tennivalója az országok kormányainak, hogy 2050-re megszüntessék a közúti közlekedésből származó károsanyag-kibocsátást. A BloombergNEF legújabb eletkromos közlekedésre vonatkozó előrejelzéséből a következő évek változásait foglaltuk össze, tekintve, hogy még ezeknek a becslése is trükkös, a hosszú távú becslések pedig még több bizonytalanságot hordozhatnak.
Szeptember 6-án az ország legjobb „zöld” projektjeit díjazzuk a Sustainable World konferencián összesen 5 kategóriában. A „Green Awards” különböző kategóriáit 2022-ben indítjuk elsőként útnak, a Magyar Bankholding, a Solar Markt, a PwC Magyarország, és a Portfolio Csoport közös támogatásával. A díjakra azon vállalatok képviselőinek a jelentkezését várjuk, akik büszkék a vállalat tevékenységére, eddigi eredményeire, egy adott programjára vagy innovációjára. Jelentkezz a vállalatod nevében, vagy jelöld partneredet, ügyfeledet!
Nem volt teljes egyetértés Magyarország energiastratégiáját illetően a napokban zajló Klímasemlegesség 2050 Konferencián. A szakértők eltérő mértékben támaszkodnának a különböző lehetőségekre: az atomnergiára, a gázra, a napenergiára, vagy az egyéb megújulókra a jövőben. Az elhangzottak alapján, a várható energiapiaci változásokat, a háború hatásait és a magyar vonatkozásokat foglaltuk össze, kitérve arra, hogy miért nem lehet egyszerre megszabadulni az orosz függőségtől, biztosítani az olcsó energiaárat és fenntartani a klímasemlegességi célokat. Valamiből engednie kell Magyarországnak is.
Az ukrajnai háború sokkolta az egész EU-t, de különösen a közép- és kelet-európai régiót. Az új helyzet egyik következményeként az EU zöld megállapodása, a Fit for 55 csomag is útvesztőbe kerülhet legalább átmenetileg, valamint a fenntartható finanszírozás menetrendje is megingott - nem utolsósorban azért, mert újra kell gondolni Európa orosz gáztól való függőségét és az orosz vállalkozásokkal való gazdasági összefonódását. Van elég idő az EU zöld megállapodását a közép- és kelet-európai régióban működőképessé tenni? Mit változtatott meg a háború a zöld átállásban? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettek az Egyensúly Intézet partnerségében zajló CEE Sustainable Finance Summiton a szakértők.
Az épített környezet, különösen az épületek, 40%-kal járulnak hozzá a szén-dioxid-kibocsátáshoz, ez az arány elég súlyos ahhoz, hogy azonnali és drasztikus változtatásokat kényszerítsen ki a piaci szereplőkből. Vannak már létező gyakorlatok, amelyek igazán fenntarthatóvá tehetik a kivitelezéseket, fejlesztéseket, végső soron pedig az üzemeltetést, illetve ha az épületek teljes életciklusát nézzük, akkor egy évtizedekkel későbbi bontást, átalakítást is. A tudás és a technológia eljutott arra a szintre, hogy aki igazán akarja, az elérheti az ingatlanszegmensben a klímasemleges működést. Az építkezések és az ingatlanfejlesztések során alkalmazott konkrét gyakorlatokról, a zöld építőipar hazai helyzetéről, a legnagyobb kihívásokról és az ezekre adott megfelelő válaszokról beszélgettünk Schmidt Andrással, a zöld ingatlanprojektjeiről híres ingatlanfejlesztő, a Skanska Magyarország fenntarthatósági vezetőjével.
Lemondott tisztségéről a DWS vezérigazgatója azt követően, hogy tegnap a rendőrség és a felügyelet tagjai ellepték az irodákat a greenwashing kivizsgálása miatt – számol be a hírről a Financial Times.
Hosszú távon megtakarítást, kisebb energiakitettséget és versenyelőnyt is jelent Magyarországnak a klímasemlegességhez szükséges beruházások támogatása. Hatalmas költségekről van szó, de egyértelmű, hogy az egész világ a megújuló és zöld energia, az elektrifikáció, illetve a zöld hidrogén alkalmazásának az irányába tart, amiről nem szabad lemaradnunk. A McKinsey új tanulmányának a bemutatóján többek között az energiaszektor átalakulásáról, a zöld programok finanszírozásáról, és várható kormányzati beavatkozásokról is szó volt.
„Magyarország 2050-re elérheti a klímasemlegességet, de ez várhatóan 150-200 milliárd eurónyi további beruházást fog igényelni a következő 30 évben” – áll a McKinsey legújabb, „Klímasemleges Magyarország” című riportjában. Kétség sem fér hozzá, hogy jelentős összegről van szó, Magyarország egy teljes egész éves GDP-jét is jócskán meghaladja, ugyanakkor számos pozitív megtérülést is eredményezhet. Az éghajlatváltozással járó negatív hatások elkerülése mellett például az egyes szektorok költséghatékonyabb működését, vagy a jelenleg kifejezetten hangsúlyos energiapiaci kitettségek visszafogását is előirányozza egy ilyen mértékű beruházás. A riport legfontosabb elemeiről a McKinsey szakértőit, Jánoskuti Leventét, a cég budapesti Irodavezető Partnerét, Havas Andrást, Partnert, valamint Békés Mártont, Associate Partnert kérdeztük.
A titkosszolgálatok tanácsának ellenére tesz így.
Gyakorlati, jól bevált módszerek.
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
